Alsó tagozatos eredményeink:

A 2024/25-ös tanévben 13 intézmény 20 alsó tagozatos tanítójával közösen 8  héten keresztül próbáltunk ki egy új módszert a 3. és 4. osztályos tanulók körében.
A tanítók többsége részt vett a „Szövegértés fejlesztése az általános iskolában” pedagógustovábbképzésünkön, de voltak olyanok is, akik csak a programba kapcsolódtak be. A programcsomagot minden iskolának átadtuk, s folyamatos támogatást adtunk a tanítóknak a 8 hét alatt módszerekkel, szövegekkel, félidős vissszajelzésekkel és tapasztalatcserével. A képzéseken részt vett tanítók többsége bemutató órákat szervezett a saját iskolájában a módszerek elsajátításának érdekében.
A 3. osztályosok száma: 303 tanuló „normál” teszttel dolgozott, míg 35 fő (többségük SNI, BTMN szakértői véleménnyel rendelkező) rövidebb szövegeket kapott a munka során. A 4. osztályokból 289 fő „normál” szövegekkel dolgozott, 37 fő (többségében SNI és BTMN szakértői véleménnyel rendelkező) rövidebb szövegeket kapott a programban. A 8 hetes program elején bemeneti méréseket végeztünk, a végén kimeneti méréseket végeztünk, az SNI és BTMN tanulók esetében eltérő hosszúságú és nehézségű szövegekkel. Tapasztalataink: az SNI és BTMN tanulóknak kb. fele meg tud birkózni ugyanazokkal a szövegekkel, mint társaik, a másik felük csak a rövid, egyszerűbb szövegekkel boldogul. A 4. osztályokban egyértelmű és nagyon jelentős változást hozott a tanulók teljesítményében az olvasás program. Ez megmutatkozik a kontroll osztályokban is (azaz azokban az osztályokban, ahol magát a módszertant nem alkalmaztuk, ott szignifikánsan gyengébb kimeneti eredmények születtek, mint a programot alkalmazók körében). A 4. osztályban 15 osztályból 9 osztály SZIGNIFIKÁNSAN javított 8 hét alatt, 1 rontott, de ők csak heti egy órát fordítottak a programra. A 3. osztályosok esetében nem volt egyértelmű javulás ezzel a módszerrel. A 4. osztályokban legalább kettő, de a jól teljesítő osztályokban legalább 4 – 5 órát tanítottak ezzel a módszerrel a tanítók. A tanulók többsége motivált volt a feladatok megoldásában, a kimeneti mérésen már minden feladathoz hozzáláttak, s a többség elkezdett rajzolni is. Mindkét osztályban a tesztekre fordított idő nőtt, a feladatok számával arányosan. A tanítói visszajelzések alapján mindkét évfolyamban sokkal többet beszélnek a gyerekek, sokkal jobban bevonódnak az órába, a belső képalkotásuk javult és a történetmesélés és mondatok megalkotása is elkezdődött. A jól teljesítő tanulók száma nőtt, a gyengén teljesítő tanulók száma jelentősen csökkent.

Felső tagozatos eredményeink:

A 2025/26-os tanévet a Szolnoki Tankerületi Központ iskoláiban úgy kezdtük el közösen, hogy 16 magyar, történelem, ének szakos tanár számára továbbképzést szerveztünk a „Szövegértés az általános iskolákban” címmel (akkreditált továbbképzés). A továbbképzést augusztusban indítottuk, s az ott tanult módszerekből a tanárok legalább 3 tanórát a továbbképzés végéig meg is tartottak. Mindeközben elindítottuk az olvasástanulási programot is, melyben részben a továbbképzés résztevevői, de más tanárok is részt vettek. Az iskolákból általában 1 – 2 osztályban próbálták ki a módszereket, de például a Szandaszőlősi Általános Iskolában az 5. és 6. évfolyam minden tanulója részt vett a bemeneti mérésen. Ebben az iskolában 1 kontrollosztály van, a többiek a módszertan alapján tanulják a szövegértés fejlesztését a humán tárgyakban. Az 5. osztályokból 322 fő van a programban, a magasabb évfolyamokból (6 – 7. osztályok) 176 fővel dolgozunk. Hasonlóan az alsó tagozatosokhoz, itt is eltérő szövegekkel és eltérő tesztekkel dolgoztunk a gyengébben olvasókkal. Differenciált megoldásokat alkalmazunk az SNI és BTMN tanulók számára azért, hogy ők is élvezzék a szövegekkel való ismerkedést, valamint a teszteken is sikerélményük legyen. A tanulók teljesítménye szignifikánsan javult a kontrollcsoportokhoz képest. A kontrollcsoportok szövegértése is fejlődött a 8 hét alatt, de akik a módszertan alapján dolgoznak, azokban az osztályokban 18 – 70 százalékkal javultak a szövegértési eredmények. Ez hihetetlennek tűnt számunkra is. Mitől van ez a megtáltosodás? Erről szóban kérdeztük meg a tanárokat, tanítókat.

Ezeket a válaszokat kaptuk: a tanulók rövidebb szövegekkel is dolgoznak. A tankönyvektől eltérő szövegeket is bevittek a tanárok/tanítók az órára. A „belső kép kialakítása”, a fantázia fejlesztése, a szókincsbővítési gyakorlatok jelentősen hozzátesznek ahhoz, hogy az órákat érdekesebbnek véljék a gyerekek. A legnagyobb erő a „jósló” olvasásban van. Mi azt kértük a tanítóktól és tanároktól, hogy sokat olvassanak a tanulóknak. Bár fontos a hangos olvasás tanítása is, de az eredeti irodalmi műveket jobb, ha maga a tanár olvassa fel úgy, hogy a szöveg olvasása közben folyamatosan kérdéseket tesz fel a tanulóknak a szöveggel kapcsolatban, s a kérdések megválaszolásával párhuzamosan nem csak frontális munkában, hanem egyedül, pármunkában, csoportmunkában is kapjanak feladatokat a gyerekek.